Baráti segítség

Ez a középiskolás éveim alatt történt, kb 20-21 éves koromban. Rólam annyit, hogy egy kissé lányos alkatú fiú voltam, volt már rá példa, hogy egy párszor letapiztak, azt gondolván hogy nő vagyok. Termetre átlagos, 165 centi körüli magas voltam. Rövid barna haj, zöldeskék szemek,visszahúzódó, szerény mindent összevetve, a tipikus átlagos, szürke mezei egér. 
Egy ideje, már tudtam hogy vagy meleg, vagy bi vagyok, de mindenféleképp jobban érdekeltek a fiúk mint a lányok.. Legalábbis eggyikük a sok közül, az osztálytársam, akit Martinnak hívtak,velem egyidős. Ellentétben velem, ő magasabb nálam két fejjel, szálkásabb termetű, és legtöbbször, ha nem épp busszal érkezett, akkor motorral jött iskolába. Hamar összebarátkoztunk,sokszor segítettem őt ki infóból és töriből, cserébe segített nekem feloldódni, és leszerelni néhány osztálytársak akik szekáltak. Egyik nyári napon éppen pakoltam a cuccaimat össze, mikor éreztem hogy valaki rácsap a vállamra.
"-Mondjad, sietsz hazafelé, Rick? "
Kérdezte Martin, mire megráztam a fejem, de  hamar válaszoltam is, nehogy félreértsen.
"-Nem nagyon, buszom kábé egy óra múlva indul hazafelé, plusz mire leér ide, majdnem egy fél őóra. Mi a gond, segítsek valamiben?"
"- Azon gondolkoztam, mivel ma úgyis péntek van, nem sokan használják a kondit, szóval lejöhetnél segíteni. Nem kellene sokat csinálnod, csak számolni mennyit nyomok ki meg ilyenek. Bence bevágta a hisztit, csak mert elmondtam a csajának hogy mennyire nem bírja a piát. Benne vagy?"
A tesiórák nem igazán tartoztak az erősségeim, vagy kedvelt óráim közé, de mivel elég jó barátom, és elég helyes mikor boldog, rövid gondolkodás után igent mondtam. Lementünk a portára, beírtuk magunk durván két órára, majd lementünk az alagsorba. A teremről annyit kell tudni, hogy belépésnél egyből a bordásfalat látja az ember, főleg felülésekhez,fekvőtámaszhoz és helyből ugráshoz van kialakítva, de ha jobbra ment az ember, akkor elért a súlyzókhoz, lábgéphez, fekvenyomáshoz és az úgymond féltükör szobához.
"-Na akkor öltözzünk át, itt a kulcs, ha akarod akkor bezárhatod az ajtót."
Martin odaadta a kulcsokat, és némi erpfeszítés után skierült bezárnom az ajtót, ami főleg amiatt volt nehézkes, hogy a zárja elavult és nem akartam a kulcsot beletörni. Visszafelé a félterembe, láttam ahogy éppen levette a pólóját, ami alatt csak egy fekete atléta volt. Első ránézésre borotválta magát, és a sok kondizás miatt az izmai egész szépen láthatóak voltak. Éppen lehajolt, hogy a farmerját levegye, mikor észrevette hpgy bámulom. Gyorsan elkaptam a fejem, de szerintem látta ahogy elpirulhattam.
Nem szólt semmit, de elég hamar átkaptam magam, rövidnadrágba és pólóba. Mivel csak egy szék volt a teremben, de az is olyan állapotban, amit csak a jóakarat tart össze, leültem a fekvenyomó padra.
"-Akkor mivel kezdjük, bemelegítéssel vagy csak egyből nekimész?"
Kérdeztem, de válaszként odébrúgta a táskáját, majd leült mellém, utána ismét rácsapott a vállamra.
"- Először is, melegíts be, mert ma én fogok neked segíteni, edzeni, hogyha nem vagyok itt, akkor is megtudd magad védeni."
Mondta, majd pár percnyi helyreigazítás után felhúzott, és kezembe adott pár súlyt.
"-Kezdésnek itt vannak ezek, könnyűek, és most nincs itt rajtunk kívül senki, én meg nem nevetlek ki úgyse, ha nem megy. Csinálj meg annyit,amíg nem mondom hogy elég."
Szót fogadtam neki, még akkor is, amikor szimpla emelgetésből váltpttunk arra, hogy guggolásből felvetette velem a súlyokat. A teremben két kis ablak van, az egiyk, mivel már régi az épület, be van falazva, a másik résnyire nyílik csak ki, de az épület fekvése miatt nem látnak be. 
Épp ezért ejtettem el a súlyokat, amikor éreztem, hogy Martin keze enyhén megmarkolta a fenekem. 
"-Ez is az edzés része, vagy most mit csinálsz, Martin?"
"- Mondták már, hogy ez a gatya nagyon előnyös a fenekednek?"
"-Nem, de kérlek ne tapizz..."
Éreztem ahogy közelebb jön,ugyanúgy, ahogy a keze feljebb és feljebb siklott a pólóm alá. A fülemhez hajolva megerősítette amitől féltem, rajtakapott.
"-Nem látom hogy eltolnál magadtól.. Láttam azt is, ahogy figeltél öltözés közben, nemcsak most, de korábbi alkalmakkor is.."
Félelmemben behunytam a szemem, nem mertem ránézni, gondolván hogy itt nekem most annyi, könnyen megverhet, hisz mégha akarnám, akkor se tudnám bántani.
"-Mit gondolna... mit gondolna a barátnőd.. ha, ha látja hogy itt taperolsz engem?"
Hangom elcsuklott párszor, és remegett a féltelmtől.. és az izgalomtól. Már többször volt arról fantáziám,ahogy magáévá tesz, vagy ahogy segítség kérés után ejti a barátnőjét, Ramónát. Első pillantásra remek csajnak tűnhet, formás fenék, nagy mellek, vörös haj és az eszének köszönhetően egy beképzelt, felszínes liba. 
"-Föld hívja Ricket, vannak otthon, vagy csak a fények vannak fölkapcsolva?"
Nevetett Martin,  látván hogy elmélyedtem a gondoltaimban mint sokszor máskor.
"-Ha elmondod neki ami itt történik, amit szerintem úgysem fogsz, én le tudom tagadni. De, szerintem nem csak az egyikünk az, akinek edzés kell..."
"-Mire gondolsz,  te erősebb vagy nálam, és.."
Mutatóújját a számra téve elhallgatatott, és mély hangján suttogott a fülembe, mialatt ágyékát hozzám dörgölte.
"-És már egy ideje gondoltam, hogy tetszem neked, és ne tagadd. Ha itt vagyok, legötöbb szünetben nem mész messzire tőlem, reggelente tanárokon kívül nekem köszönsz leghamarabb.. Nem mellesleg látom, ahogy domborodik a nadrágod, érzem ahogy simulsz hozzám és látom, ahogy elpirultál.Rajta, nyisd kia szemed, ne félj nem bántalak."
Kinyitva a szemem, láttam hogy amíg gondolkoztam, addig úgy fordított, hogy a tükörfallal szemben legyünk. Éreztem ahogy a légzésem felgyorsult, miközben az arcom kipirult, hasonlóan ahhoz, aki nem bírja az italt, és pár korty után pirosodik az arca.
"- Nyisd ki a szád, akarom látni, ahogy az ujjamat szopod! Nem is gondolnád, mennyire vártam ezt, hogy végre kettesben legyünk...Ó?"
Mialatt beszélt, nemcsak hogy bekaptam a mutató újját, gyengéden szívni kezdtem, és nyelvemmel izgattam is, próbálva mutatni, mennyire tetszik hogy ő van nyeregben. Mellkasa a hátmhoz simult, bal kezével megsimogatta a fejem, majd az arcomat. Hallottam ahogy meglepetéstől elcsuklik a hangja, de könnyedén visszazökkent belőle.
"-Semmi ellenkezés? Ennyire kívánsz, hogy bármit megteszel amit mondok, vagy ennyire félsz? Miért nem nézzük meg?"
Ujját kihúzva a számből, előrébb lökött, de csak annyira, hogy könnyedén lekapja a pólómat, majd visszarántson magához. A nyáltól síkos ujját végighúzta a számon, utána lefelé indult, amíg nem kezdte ingerelni a mellbimbóimat. Nem bírva magammal, halkan felnyögtem, ami csak mégjobban felizgatta őt, hisz a másik kezével hasonlő kezelésbe vette a másik bimbót is.
"-Mnh. Mah.. Martin~"
"-Ssh, ne beszélj. Rami már hetek óta húzza az agyam, legutóbbi alkalommal is csak addig verte, amíg nem érezte hogy közel vagyok. Tudod milyen az, amikor próbálod visszatartani az ingert, hogy rávesd magad a másikra, hogy addig csináld, amíg bírod? .. Mn.. ha szeretnéd hogy folytassuk ezt, akkor vedd le a nadrágod, és az enyém is."
A terem, bár csendes volt, a fülemben mégis hangos volt az egész, a vér lüktetése, az, ahogy gyorsan vettük a levegőt, ahogy a szivem a torkomban vert. Bólintásom után kezei eltávolodtak tőlem, én pedig gyorsan megfordulva letérdeltem. Lassan lehúztam a fekete nadrágját, majd felnézve láttam, ahogy bokszere dudorodik a szerszámától. Tenyere megsimogatta az arcom, egyszer kétszer finam meg is paskolta mint egy kiskutyáét, majd felsegített. 
"-Kérlek.. " 
Nem kellett neki többet mondanom, lassan levette a nadrágom, amit nemes egyszerűséggel odébb dobott. Kezeimmel átöltem, felnézve rá,alig hiszve el, hogy ez megtörténik. Arca közeledett az enyémhez, barna szemei az enyémbe fúródtak, mikor kopogtak az ajtón, amit a portás reszelős hangja követett.
-Lassan fejezzétek be a gyakorlatokat, a súlyokat meg tegyétek vissza, mert nemsoká' gyünnek a patánirtók!
Meglepetésemben majdnem fellöktem Martint, és az ajtóhoz siettem, majd félig hangosan, félig levegő után kapkodva kiszóltam, lábaimmal a két kisebb súlyt egymásnak lökve hangokat,zörejeket csináltam.
"-Harmincnégy.. rendben! Megyünk máris, csak egy pár perc!"
 Fülemet az ajóra térve hallgatóztam, utána pedig egy nagyot fújtam, aztán leültem a földre.
"- Ez meg mégis mi volt? Mi a francot csináltál?!"
Félig hangosan hallottam ahogy Martin, kicsit értetlenül, de dühösen rámförmedt.
"Szerinted, ha csak kiszólunk miközben semmi más hang nem szűrődik ki, vagy nem szólunk semmit a nagy csöndben, nem jött volna be megnézni, hogy mit folyik itt?"
-"Hogy jött volna be ha zárva az ajtó?"
-"Portás, szóval tuti, hogy van másolata a kulcsról." Feleltem de láttam, ahogy feldúltan felkapkodta a ruháit a földről és a táskája felé indult. Mai napig nem tudom miért, de odafuttotam, és átöleltem hátulról, ahogy ő csinálta velem. 
-"Ha nincsenek nálad otthon.. és ha még akardo.. menjünk oda.. kérlek, Martin."
Kezeimmel éreztem ahogy izmai feszülnek, majd elernyednek, aztán lassan elkezdtem simogatni őt,remélve hogy ez majd megnyugtatja. Szerencsére bevált és egy sóhajtás után elmondta, hogy a motorja a szervízben van, így az apját kellett megkérni, hogy jöjjön érte. Mivel ismert engem, ezért a sztori, miszerint segítek a fiának egy történelem dogára hihetőnek tűnt. A lakásukhoz érve felhívtam a testvérem, majd követtem Martint a szobájára. A következő negyed óra valóságos napoknak tűnt, mire apja elment munkába. Kinéztünk az ablakon és ahogy a kocsi eltávolodott, Martin kezei majdnem letépték a ruhákat rólam. Ahogy leült az ágyra, én az ölébe ültem, és hagytam hogy ismét ő vezessen. Kezeimet a boxer szélére tette, így ismét térdeltem előtte, és megszabadítottam a ruhaneműtől. Ő viszonozta ezt, majd nevetett, miközben magához szorított.
"- Ki gondolta volna, hogy a félénk gyereknek ilyen vastag?"
-"Ne hülyéskedj már, ez csak átlagos méretű és egyébként is, szerintem te so-!" Mondatomat nem tudtam befejezni, mert szájon csókolt, és kezei lassan széttárták a lábaim. Csípőm önmagátől, vagy ösztönöktől vezérelve simult és dörgölődzött az övéhez, miközben teljesen felállt mindkettőnknek. Jobb mutatóujja a makkom és a fitymám izgatta, míg bal kezével éreztem ,hogy a hátsó bejáratot próbálgatja. Először csak egy ujjat nyomott fel, ami csak egy kicsit volt kellemetlen, hisz már ezt egy párszor próbáltam. Mikor a második ujját és lassan belémnyomta, elhúztam a fejem és felnyögtem a kéjtől. Ujjai könnyedén tágítottak, mutatva hogy már van tapasztalata. Pillanatokkal később, meglepődve hallottam a saját hangom, amint majdnem elfúlva a szükségtől, majdnem könyörgök neki.
-Martin, kérlek, hatolj belém, kellesz nekem, kívánalk bármit megteszek, kérlek!"
-"Ha nem tágítalak ki, akkor fájni fog.. de hallani ahogy esdekelsz a tökömért felizgat, úgyhogy ne hagyd abba!" 
Lovagolva az ujjain, észre se vettem mikor húzott magára gumit, vagy hogy mikor húzott közelebb. Ujjait kihúzva ismét felnyöszörögtem, visszafelé tolva az ágyékom, mint akinek hiánya van. Kezei szorosan tapadtak a csípőmre, lejjebb és lejjebb húzva ,míg éreztem hogy belém hatol. Centiméteről centire nyomta belém, ügyelve arra, hogy ne siessen. Félúton járhatott, amikor is hozzám simult,fülembe suttogva megint, de most már, talán az otthoni környezet miatt, mocskosabb stílusban, beszélni kezdett hozzám.
"Olyan szűk vagy, ez az első? Vagy csak ennyire élvezed? Nézz csak le, a farkad majdnem remeg, miközben olyan, mint a rossz csap.. Csopog az előnedvtől."
"-Ne állj meg.."   
"-Nem is tervezem, sőt, mai naptól fogva, te leszel az én kis mellék csajom.. vagyis barátom.. Csak nem lőttél .. De igen! Felizgat téged, hogy a csajom háta mögött téged döngetlek, hogy úgy kezellek mint egy csajt?"
Nem törődtem már semmivel, erősen lecsaptam magam és felsikkantottam, ahogy a szerszáma kitágítja a lukam, megcsókolja a prosztatám és tovább nyomul. Lökései utat engedtek egy majdhogynem állatnak, de nem bántam, csak kértem hogy ne hagyja abba. Ujjaival ismét ingerelni kezdte a bimbóim, nyelve pedig utat lelt a szába ahogy ismét megcsókolt. Ez viszont már nem volt gyengéd,teljesen a magáévá akart tenni. Megtörve a csókot, szemeim félig voltak csak nyitva, minden lökése célba talált.
"Martin, keményebben... Ki tudom bírni, könyörgöm .. é-élvezz belém!"
Ahogy ezt kimondtam, vagyis inkább felkiáltottam, láttam a szemeiben a meglepődést, majd bólintott. Gyorsított a tempón, a szoba visszhangzott a csattogástól, ahogy félig durván belémhatolt. 
-"Ne szoríts ennyire Rick! Engedd el magadd, és nézd meg magad a tükörben!"
Fejemet felemte a kezével, megmutatva ahogy a szekrénye belső ajtaján volt egy tükör. Látva ahogy napbarnított teste a verejtéktől egy kissé fénylik, kontrasztban az én halványabb,fehérebb bőrömhöz képest mámorító volt, de látni ahogy majdnem vonaglik a testem a gyönyörtől , elég volt ahhoz, hogy a karjait magamhoz húzzam. Láttam ahogy a szemeiben a vágyat egy pillantra felváltja a kíváncsiság, majd behunytam a szemem. Hallottam, ahogy a nevét nyögöm,követve a hangját, megdicsérve amint remegő lábaim teljesen szétterpednek.Gyengéden megharapta a nyakam, kényszerítve arra, hogy szemeimet újra a tükörre szegezzem. Jobb keze lefelé hajtotta a fejem, megmutatva ahogy az ondó kisebb szálakban csöpögött belőlem.
-Ezaz.. ezt kívántad, igaz? Hogy valaki megbasszon téged, amíg nem élvezel el, mint egy szűz lány!"
"Nem.. nem bírom!"
Martin lassított a tempóján, de másodpercek múlva hallottam ahogy felnyög a meglepetéstől amint a testem vadul lovagolta az övét. Lábujjaim behajlottak, és háromszor is sikerült kilőnöm egy-egy nagyobb adagot, miközben a szerszáme egy pillanatra úgy érződött,hogy vastagabb let, mielőtt elment bennem. Hátradőlem, míg ő magához szorított, utánna pedig ő is hanyatt feküdt. Szerszáma lüktetett bennem, aminek ritmusa majdnem megegyezett az enyémmel. Percekkel később, az oldalamra fordított, magához ölelt.
"Te remegsz.. ennyire jó volt, Rick, hogy elmentél anélkül, hogy bármiképpen megérintettem volna a farkad? Akárhogy is, de, sokkal jobb voltál mint Ramóna, és nálad legalább láttam hogy te is élvezted, és nem csak színleltél, Rick."
"Az előbbi.. mivel még nem volt csajom.. úgyhogy elég sok.. első alkalmat zsebeltél be tőlem.. De, szeretném ha ezt, többször is megismételnénk, ha te is benne vagy?"
Kérdésemre nem válaszolt szóban, de közelebb hajolva ismét megcsókolt, bólintva jelezve, hogy áll az alku. Ezután lassan kihúzta magát belőlem, elnézést kérve a mocskos beszédért.. amit egy későbbi alkalommal én kértem hogy csináljon, hisz valami miatt az csak jobban felizgatott..

https://tortenetek.hu/tortenet/barati-segitseg/34770